Itō Daisuke és Makino Masahiro

 

Sziasztok!

Harmadik cikkünkben egyből két rendezőről is szót ejtünk, akiket a chanbara műfaj megalapítójaiként tartunk számon.


Itō Daisuke

Image

Itō Daisuke (伊藤大輔) rendező és forgatókönyvíró 1898. október 12-én született Uwajimában, Ehime prefektúrában.

Bár manapság már nagyrészt feledésbe merült, őt tartották Japánban az 1920-as és korai 1930-as évek legnagyobb filmrendezőjének. Legtöbb korai némafilmje sajnálatos módon elveszett.

1920-ban csatlakozott a Shōchiku színésziskolájához, de Osanai Kaoru ajánlására hamar a forgatókönyvírásra váltott. Első filmjével, az 1924-es Shuchū nikkivel megszabadult a szamurájfilmek elcsépelt szabályaitól, helyette pedig egy addig példátlan szintű kifinomultságot vezetett be; német és francia regényekből emelt át elemeket a filmjeibe, ezzel pedig az avantgárd szintjére emelte a jidaigekit.

Miután megpróbálta elindítani saját produkciós irodáját a Nikkatsuhoz csatlakozott, ahol megalapozta hírnevét az 1927-ben elkészült, háromrészes Chūji tabi nikkivel, amit a jidaigeki műfaj egyik mesterműveként tartanak számon.

A némafilmek korában leginkább a túlmozgó kamera stílusáról volt híres, amivel megszerezte magának a nevéből szójátékkal kreált Idō daisuki becenevet. Ez a stílus a kamerának az egyik szögből való másik, az előzőtől elütő szögbe való ugrását jelentette. A gyors montázsok ilyen használata Daisuke részéről olyan innováció volt a filmkészítésben, amin keresztül filmjeinek ritmusa addig soha nem látott sebességet ért el.

A háború előtti időszakban, amikor a műfaj filmjei a japán ultranacionalizmus egyik eszköze volt, Daisuke dacosan, nihilistán fellázadt a meglévő hatalom ellen, és a szegény sorsúakkal szimpatizált, ez a fajta nézet és viselkedés pedig a filmbéli karakterein is (mint például Tange Sazen (丹下左膳)és Kunisada Chūji (国定忠治)) kiérződött. Ezáltal lefektették az alapjait a filmek egy olyan alfajának (keikō-eiga (傾向映画)), ami eddig példátlan realizmussal ábrázolta a szegénységet.

Bár Daisuke nem volt olyan sikeres rendező, mint az utána következőek, de olyan jidaigeki sztárokkal dolgozott együtt, mint Ōkōchi Denjirō, Kinnosuke Yorozuya, Ichikawa Raizō és Bandō Tsumasaburō, és habár a korai ’70-es években is folytatta a filmkészítést, soha többé nem ért el olyan viharos sikert, mint a némafilmek korában. 1981. július 19-én hunyt el. Halála után, 1991-ben találtak meg egy részletet az elveszett filmként számon tartott Chūji tabi nikkiből, amit be is mutattak a közönségnek.

Makino Masahiro

Image

Makino Masahiro (マキノ雅弘), eredeti nevén Makino Masachika (牧野 正唯) 1908. február 29-én Kyoto-ban született, Makino Shōzō legidősebb fiaként, akit gyakran neveznek a japán mozi egyik úttörőjének, atyjának.

Ötven évig tartó munkássága alatt több, mint 260 filmje jelent meg, elsősorban chanbara és ninkyō filmek, amik a yakuza filmek első változatai voltak.

Masahiro pályáját apja filmjeiben kezdte színészként, először mindösszesen 3 évesen szerepelt. Tanulmányainak végeztével, 1925-ben hivatalosan is csatlakozott a Makino Film Productions társasághoz, ahol először apja mellett dolgozott rendező asszisztensként, rendezőként pedig 18 évesen debütált Aoi Me no Ningyo című filmjével, 1926-ban.

Image

Makino Masahiro édesapjával, Makino Shōzōval

Sanjo Itaro forgatókönyvíróval és Niki Minoru operatőrrel karöltve készítette el Roningai (1928) és Kubi no Za (1929) című filmjeit, amik sokáig vezették folyamatosan a filmek Top 10-es listáját. Bár Masahiro nem tartozott Japán elsőrangú rendezői közé, mint Kurosawa Akira, ettől függetlenül nagy tiszteletnek örvendett, a szigetország egyik legnépszerűbb rendezőjévé pedig az 1928-as Roningai (浪人街第一話、第二話, Roningai Daiichiwa, Dainiwa) című, nihilista némafilmje tette. Ellenben, hiába nyerte el a kritikusok elismerését, és vált ez a műve népszerűvé, a Japánban egyre növekvő militarizmus és nacionalizmus okán a hatóság szigorú cenzúra alá vonta.

Népszerűsége mellett, stílusa miatt sok ellenzőt is szerzett magának. Ez a stílus, ami Itō Daisuke stílusához hasonló, és amiről a leginkább ismert volt, jellemezte filmjei forgatásának sajátos ritmusát, ami a lassú, érzelmes jelenetek és a gyors, pörgős akciójelenetek hirtelen váltakozását jelentette. Ezenkívül bírálatot kapott filmjei forgatási ideje miatt is, 1936-os Edo no Ka Oshō című filmjét például mindösszesen 28 óra alatt forgatta le.

Műveiben akciófilmekre szakosodott, karakterei magányos hősök voltak, általában elkötelezett szamurájok vagy gengszterek, akik személyes érintettség révén álltak bosszút valamilyen őket ért igazságtalanságon.

Filmjei mellett készített zenés vígjátékokat is, mint például a Singing Lovebirds 1939-ben, valamint háborús propagandákat, mint a Hanako-san és az Ahen senshō, mindkettőt 1943-ban vitte vászonra.

Édesapja halála után a Makino Film Productions csődbe ment, ezután Masahiro a Nikkatsuhoz csatlakozott, a II. Világháború után pedig a Toho és Tohei stúdióknál készített filmeket.

Utolsó filmje 1972-ben jelent meg. Betegsége miatt 1993. október 29-én hunyt el.

A cikk végére pedig egy apró érdekesség, egy videó a Roningai egy későbbi feldolgozásáról:
https://www.youtube.com/watch?v=0FVfHRQFTYE

 

Kecskés Boglárka, Erdős Ágnes és Simon Márton

Advertisements

4 thoughts on “Itō Daisuke és Makino Masahiro

  1. Tetszett a cikk, szépen leírtátok mindkettőjük életpályáját 🙂 Mindössze néhány kérdés jutott az eszembe:
    Ki volt Osanai Kaoru? (barátnő, tanárnő)?
    Itō Daisuke filmjei kicsit komikusra sikeredtek, gondolom nem így tervezte őket 😀
    Makino Masahiro miért véltoztatta meg a nevét? Filmjei rövidfilmek voltak? Írtátok, hogy 260 filmje jelent meg, gondolom nem 90 percesek…:D

    • Szia! Köszi a dicséretet! 🙂 Osanai Kaoru rendező, drámaíró és színész volt. 🙂 Azt sajnos nem tudom, hogy Masahiro miért változtatta meg a nevét, csak annyit tudok, hogy a kanjikat előszeretettel váltogatta. 😀 Volt ő Masahiro például úgy, mint 雅広, 正博 és 雅裕, de hogy ezt miért, arról fogalmam sincs. 😀 A filmjeinek az időtartama változó, van félórás, egy órás, másfeles, satöbbi. ^^

    • Először is köszönöm szépen! ^^ Másodszor: neked is csak azt tudom mondani, mint az előbb: a névváltoztatás okára én még nem bukkantam rá, csak arra, hogy szívesen váltogatta a kanjikat, amivel épp leírta a Masahirót. 😀 Ennek az okára én is kíváncsi lennék amúgy. 😀

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s